Úgy vélik az építményt felfedező régészek, hogy a templom az időszámításunk előtti második század közepétől származik; abból az időből, amikor Gandhara régióját az úgynevezett észak-indiai indo-görög királyság uralta.
A világ egyik legrégebbi buddhista templomát fedezték fel, a többször épült és rekonstruált templomegyüttesben egy kisebb sztúpa, egy sírkamra vagy szerzetesi szoba, egy lépcsőház, egy monumentális oszlop vagy oszlop pódiuma, előszobák és egy nyilvános udvar is helyet kapott, amely egy ókori útra néz. A templom az ősi város fő buddhista emlékművéhez, egy húsz méteres sztúpához vezető ősi út mentén állt, amelyet néhány éve egy közmunka során tártak fel.
A buddhista templom építészeti jellemzői mellett a régészek több mint kétezer műtárgyat is felfedeztek a helyszínen, köztük érméket, ékszereket, pecséteket, kerámiadarabokat, kőből készült alkotásokat és szobrokat.