A városi élet sokak számára izgalmas és vonzó lehet, azonban a városi népesség folyamatos növekedése és a városok folyamatos bővülése kihívásokat is jelent a városrendezés terén. A szakemberek számára az jelenti a fejtörést, hogy a városok bővülése általában negatív hatással van azok élhetőségére. A nagyvárosok fizikai kialakításának során erre tekintettel kell lenni, hiszen ki szeretne túlzsúfolt, élhetetlen, szennyezett városokban lakni, ahol órákat kell utazni az otthonunktól a munkahelyre és vissza.
A városi környezet kialakításának számos egyéb aspektusát is figyelembe kell venni, mint például a bevásárlási, szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek elérhetősége, a megfelelő közösségi közlekedés kialakítása, illetve a zaj- és környezeti terhelés minimalizálása.
Ez egy olyan komplex terület, ami nagyfokú előrelátást igényel, hiszen a városok térszerkezete utólag csak nagyon költségesen alakítható, változtatható, így már akkor gondolni kell a jövőre, amikor a városok kiépülnek. Jó példa lehet erre talán Budapest belvárosa, amelynek utcaszerkezetét a 19. századi viszonyokra tervezték. Akkoriban még egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a főváros egyszer egy igazi világvárossá nőheti ki magát. Így nem csoda, hogy autóval csak nehézkesen lehet a belvárosban közlekedni.