Miért párásodik az ablak és penészes a fal?

A levegő normális esetben képes a nedvességet megkötni,    páralecsapódást akkor észlelünk, ha a levegő már nedvességgel  telített (azaz a relatív páratartalom igen magas). A pára azért az  ablakokon csapódik le, mert általában az ablak felülete a lakás leghidegebb pontja – és a nedvesség mindig a hideg felületeken csapódik ki először.  A levegőben jelen lévő nedvesség, pára pedig a penészgomba megjelenésének az előfeltétele, így a párásodás és a penészesedés között szoros az összefüggés.

Mi a konkrét probléma?

Párásodás, penészesedés sok minden miatt kialakulhat. Előfordulhat például, hogy az újépítésű lakás falai még nem száradtak ki. Ez a legjobb eset, ilyenkor a probléma egy idő után magától megszűnik. Az első télen mindeképpen javasolt az intenzív fűtés és a gyakori szellőztetés annak érdekében, hogy az építkezés során a falakba került nedvességtartalom minél előbb felszívódjon.

Az is lehetséges, hogy valamilyen konstrukciós hiba történt a tervezési/kivitelezési folyamat során és az eltérő hővezetésű anyagok illesztéseinél úgynevezett hőhíd található; a pára ilyenkor ezeken a helyeken fog lecsapódni és a penészgombák is hamar megjelennek. (A leggyakoribb gond a nem szakszerűen beépített nyílászáró.) Egy gondos kivitelezőnek illik odafigyelnie arra, hogy egy lakásban minél kevesebb ilyen hőhíd alakulhasson ki. A hőhidakat teljesen eltüntetni azonban nem lehet, hiszen például a lakás sarkaiban természetes, ún. geometriai hőhidak is találhatóak. Ilyenkor a probléma esetleg orvosolható utólagos szigeteléssel.

Szintén a konstrukciós hiba alá tartozik a nem megfelelő szigetelés. Könnyű belátni, hogy nem megfelelő külső szigetelés esetén lakásunk falainak belső hőmérséklete kisebb lesz, mint jól szigetelt falak esetében lenne. Ilyenkor a páralecsapódás hamarabb megkezdődik és a penészgombák is kedvező körülményeket találnak.

Az érem másik oldala azonban az, hogy párásodás és penészesedés paradox módon a túl jó szigetelés miatt is felléphet. A modern nyílászárók és szigetelőanyagok egészen egyszerűen „bedunsztolják” a lakást. Ilyenkor egyáltalán nincs légcsere a lakás és környezete között; a belső, elhasznált levegő nem tud a szabadba távozni és friss levegő sem jut be a légtérbe. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az emberi tevékenység (lélegzés (!), zuhanyozás, a ruhák szárítása) emeli a levegő relatív páratartalmát. Amikor a belső, elhasznált levegő már nem tud több nedvességet megkötni, megjelenik a páralecsapódás. A naponta többszöri, radikális és intenzív (minden ablak sarkig tárva) szellőztetés elengedhetetlen.

Megoldási javaslatok

Az intenzív szellőztetés minden esetben csökkenti a párásodás okozta problémákat. Figyeljünk azonban arra, hogy az ablakok ne csak bukóra legyenek kinyitva, hanem teljesen – magyarul csináljunk kereszthuzatot. Ezt naponta akár kétszer vagy szükség esetén többször is megismételhetjük. Ne féljünk az energiaveszteségtől vagy attól, hogy kihűl a lakás, egy öt perces szellőztetés ugyanis csak a belső, elhasznált levegőt cseréli ki, a falak belső felülete ettől még nem fog kihűlni. Néhány perc után a lakás belső hőmérséklete visszaáll az eredeti értékre.

Ha ez nem oldja meg a problémát, érdemes elgondolkozni résszellőztető vagy egyéb szellőztetési rendszer beépítésén is, mert ez nagymértékben növelheti a komfortérzetünket.

Ha csak penészes a fal, de nem látunk sehol páralecsapódást, akkor vizsgáljuk meg annak a lehetőségét is, hogy a nedvesség alulról szivárog a falainkba a nem megfelelő vízszigetelés miatt.

Ha minden megoldás csődöt mond, akkor mindeképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki feltérképezi a lakásunkat és megállapítja (akár hőkamerás vizsgálattal), hogy hol lehet a probléma. Semmiképpen se hagyjuk annyiban a dolgot, mert a párás levegő, a penészedő falak komoly egészségkárosodást is okozhatnak.